Valószínűségi változó
A klasszikus valószínűség fogalmával számos jelenség valószínűségét vizsgálni tudtuk. Sok eseménynél, azonban nem jellemző az szimmetria, amit a klasszikus valószínűségi mező megkövetel.
Egy olyan változót, melynek értéke a véletlentől függ valószínűségi változónak nevezünk.
Sokkal több jelenséget tudnánk leírni, ha rögzítés helyett, az valószínűséget egy függvénnyel adnánk meg, melyet a különböző eloszlásfajtákra más-más módon kell definiálni.
Eloszlások fajtái
Az eloszlásoknak között megkülönböztetünk diszkrét és folytonos eloszlásokat.
A diszkrét eloszlások esetén a valószínűségi változó értékkészlete megszámlálható (azaz minden eleme, véges vagy végtelen, sorozatba rendezhető pl. ).
Folytonos eloszlásoknál a valószínűségi változó értékkészlete egy megszámlálhatatlanul végtelen halmaz (azaz nem lehet a halmaz elemeiből olyan sorozatot képezni, mely annak minden elemét tartalmazza, pl. ).
Eloszlások jellemzői
Minden eloszláshoz kapcsolódnak különböző, statisztikai szempontból fontos, mérőszámok (más néven momentumok).
Gyakran a momentumok hatványait a következő módon jelöljük .
Várható érték
A lehetséges értékek valószínűséggel súlyozott átlaga. Ha sok kísérletet hajtunk végre a kapott értékek átlaga ehhez az értékhez tart.
Jele: , ahol egy valószínűségi változó.
Tulajdonságok
- Ha egy tetszőleges konstans
- Ha , akkor .
Szórásnégyzet (variancia)
A szórás azt mutatja meg, hogy a kísérletet sokszor ismételve a kapott értékek átlagosan milyen messze fognak elhelyezkedni a várható értéktől.
A szórásnégyzetet az eloszlás típusától függetlenül a következő módon definiáljuk: